Navigáció

Online Statisztika

Online vendégek: 1

Mai látogatók: 748
Max. napi rekord: 5765
Tegnapi látogatók: 966
Összes látogató: 1690209

holfuy.hu szenzor

Másodperces Szél

A pilis-tetõi Boldog Özséb-kilátó átadása


Új kilátó épült a Pilisben, a 756 méter magas Pilis-tetõn. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján most átadott, több mint 17 méter magas építmény Boldog Özsébrõl kapta nevét, aki a 13. században a térségben élõ remetéket összegyûjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Az avató ünnepségen Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelõs államtitkár, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint Zambó Péter, a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigazgatója mondott köszöntõt. Az új kilátót ezt követõen P. Hesz Attila pálos szerzetes áldotta meg.


A természetjárás és a parkerdõgazdálkodás emblematikus helyszínén, a Pilis-tetõn épült Boldog Özséb-kilátó egy meglévõ vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre, több mint 50 millió forintos nettó összköltséggel, amit a Pilisi Parkerdõ Zrt. fele-fele részben saját és pályázati forrásból finanszírozott. A pályázati rész az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására kiírt pályázatából származik. Az építési munkák közvetlen irányítását a Pilisi Parkerdõ Zrt. Pilisszentkereszti Erdészete végezte.

Az avatón Bitay Márton Örs, a Földmûvelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: „A 22 állami erdõgazdaság felügyeletét nyár derekától a Földmûvelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelõs Államtitkársága látja el, Magyarország Kormánya ugyanis felismerte: természeti környezetünk az emberek jólétének megalapozója. Ezért alapvetõ célkitûzésként fogalmazta meg, hogy az erdõk legfontosabb feladata a közjólét szolgálata. A Pilisi Parkerdõ Zrt. megalapítása óta ezt a célt szolgálja.”


Az épületrõl

A kilátó egy itt álló geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átépítésével jött létre. Külön köszönet illeti a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, amiért támogatta a Pilisi Parkerdõ Zrt. elképzeléseit a torony kilátóvá alakítására.

A torony körül új, fából készült lépcsõsor vezet a magasba, a kilátó falát függõleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. Ennek köszönhetõen a kilátóban felfelé igyekvõk elõtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tetõ körül elterülõ táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet. A lépcsõ gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévõ vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsõfellépõt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.

A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetõszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett meteorológiai megfigyelõ és amatõr rádióállomás mérõmûszerei védelmet élveznek.


A Boldog Özséb-kilátó építési adatai:
  • Munkakezdés: 2014. június 20.
  • Meglévõ geodéziai torony magassága: 12,50 m
  • Meglévõ geodéziai torony átmérõje: 3,50 m
  • Új kilátószerkezet teljes magassága: 17,25 m
  • Új kilátószerkezet külsõ átmérõje: 9,20 m
  • Új kilátószerkezet látogatószintje: 12,90 m, kb. 50 m2 területû (3 m széles körgyûrû)


Anyagfelhasználás:
  • Összesen: 96 m3 beton
  • Betonacél: 3,8 t
  • Acélszerelvények: 6 t
  • Kilátó külsõ borítása: 31 m3 10x15 cm borovi fenyõfából
  • Rozsdamentes acélból készült korlátok: 65 m


A Pilis-tetõn a nyolcvanas években katonai bázis mûködött, aminek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. A kilátó építésével kapcsolatosan a Pilisi Parkerdõ Zrt. több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére. Ennek keretében lezártak 5 ciszternát, összegyûjtöttek és elszállítottak több mint 200 m3 szétszórt vasbeton elemekbõl származó törmeléket és sittet. A teljes terület rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség, így a meglévõ hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistaúton közelíthetõ meg.


Megközelítés

A kilátó megközelítése több irányból, de csak gyalogosan, a kijelölt turistautakon lehetséges.

Személyautóval, vagy tömegközlekedéssel érkezve a Két-bükkfa-nyeregtõl a Z+, Z, ZΔ turista útvonalon; míg Pilisszentkereszt, illetve Pilisszántó felõl a P, Z, ZΔ turista útvonalon érhetjük el legkönnyebben a kilátót. Mindhárom kiindulási ponton van parkolási lehetõség, illetve távolsági autóbusz megálló.

A Boldog Özséb-kilátó közelében számos kolostorromot (pilisszentléleki pálos, Kesztölc-klastrompusztai pálos, pilisszentkereszti ciszterci kolostor), barlangot (pl. Ariadne-barlangrendszer, Õsi-barlang, Indikációs-barlang, Szent Özséb-barlang) fedezhetnek fel a látogatók, de a Zsivány-sziklák, a Pilisszentkereszti Szurdok, valamint a Som-hegyi Turistaház és a Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház sincsenek messze innen.


A pálosok történetérõl és a névadóról

A legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rend kolostora volt, hiszen a rend alapítása részben ide kötõdik. A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevéhez fûzõdik, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdõrengetegébe, s a Pilis-hegy oldalában található barlangokban a mai Kesztölc-Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében remete életet éltek, majd itt felépíttették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevû monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262-63-ban IV. Orbán pápához már rendalapítási kérelemmel fordultak.

A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetõek.


A Pilisi Parkerdõrõl

A Pilisi Parkerdõt, az ország egyetlen parkerdõgazdaságát 1969-ben alapították. A napjainkban 65 ezer hektár állami tulajdonú erdõterületet kezelõ Parkerdõ mûködésében azóta is meghatározó a közjóléti szolgáltatások szerepe. Az erdõgazdálkodás területén a társaság élére állt a mai igényeknek megfelelõ, természetközeli erdõgazdálkodást bevezetõ mozgalomnak. Az ország legnagyobb egybefüggõ szálaló erdõtömbje az új kilátó környékén, a Pilis-tetõn található. Az erdõk sokféleségének bemutatását szolgáló ismereteket, környezettudatos szemléletet az elmúlt évtizedekben több százezer emberhez juttatták el a környezeti nevelés különbözõ csatornáin.

Az állami erdõgazdaságok évente több milliárd forintot fordítanak közjóléti, turisztikai beruházásokra. A fejlesztési programok keretében a Pilisi Parkerdõ Zrt. az elmúlt idõszakban összesen négy turista- és menedékházat újított fel, a Rám-szakadékban új tanösvényt alakított ki, és megújította az Országos Kéktúra területén áthaladó mintegy 110 kilométeres szakaszát, melynek során 2013 õszén megszépült a II. kerületi Látó-hegyen található Árpád-kilátó. 2014 õszén a Pilisi Parkerdõ Zrt. részvételével országosan megkezdõdött az Országos Kékkörhöz kapcsolódó 3500 kilométernyi turistajelzés-rendszer újrafestése és felújítása, 2015-re pedig felépül a Piliscsaba feletti Nagy-Kopaszra tervezett, Jenga-toronyra emlékeztetõ, 11 méternél is magasabb kilátó.

Képek: Pelsõczy Csaba, Pilisi Parkerdõ Zrt.
Forrás: Pilisi Parkerdõ Zrt.


A PilisMeteor jövõjérõl, terveink:

Az építkezés befejeztével és a kilátó átadásával a PilisMeteor újra munkába lendülhet. A számunkra újonnan kialakított két mûszaki szint újabb lehetõségeket és újabb kihívásokat is jelent a csapat számára. A megnövekedett hasznos területnek köszönhetõen lehetõségünk nyílik olyan eszközök elhelyezésére is, ami ezelõtt a hely vagy az energia szûke miatt nem volt kivitelezhetõ. Állomásunk kizárólag megújuló környezeti energiából állítja elõ a mûködéséhez szükséges elektromos energiát. A megnövekedett tetõtéri alapterület következtében ezentúl jóval nagyobb felületen foghatjuk majd munkára az épület tetejére érkezõ napsugarakat. A többletenergiát kihasználva nem csupán érzékelõink skáláját kívánjuk tovább bõvíteni. A közeljövõben igyekszünk olyan szolgáltatásokat is elindítani, amelyekkel a kilátóhoz látogató közönséget tudjuk informálni, kiszolgálni, szórakoztatni.
Az állomás újbóli kiépítésének munkálataihoz legszívesebben azonnal nekifognánk. Azonban tudomásul kell vennünk, hogy az idõjárás nagyobb úr a lelkesedésünknél. A Pilis tetején az egyre gyorsabban csökkenõ hõmérséklet, a reggeli és az esti – éjszakai fagyok sajnos megakadályozzák már a minõségi munkavégzést. Ezért a meteorológiai állomás újraindítását a tavaszi idõszakra tettük át. Az épület megváltozott struktúrája és a bevezetendõ bõvítések miatt a téli hónapok tervezéssel és mûhelykörülmények között zajló teszteléssel fognak eltelni.


Ízelítõ terveinkbõl:
  • A webfelületünk fejlesztése, az elérhetõ információk bõvítése.
  • A megújuló energiarendszerünk bõvítése, amivel a bevezetendõ új szolgáltatásaink energiaigényét fedezzük, valamint a rendelkezésre állási idõnket stabilizáljuk.
  • Kamerarendszer bõvítése. Újabb, nagyobb felbontású panorámakamerák elhelyezése, valamint weboldalunkon visszanézhetõ látogató –kamera kiépítése a kilátó szinten.
  • Látogatók által használható, ingyenes wifi biztosítása a kilátó közelében.
  • Tûz és vagyonvédelmi berendezések, érzékelõk bõvítése a látogatók, a kilátó és a környezõ erdõ védelme érdekében.
  • Egyéb kivitelezhetõ, hasznos vagy érdekes ötletek megvalósítása.


  • Az avatóünnepségen készült fényképeink megtekinthetõk a Galériánkban.


    Mi, a Pilistetõi Meteorológiai Állomás üzemeltetõi ezúton is köszönetünket nyilvánítjuk ki a Pilisi Parkerdõ Zrt, valamint a tervezésben, kivitelezésben részt vevõ társaságok irányába, amiért munkájuk során kiemelt figyelmet szenteltek az állomásüzemeltetési szempontjainknak.

Támogatóink - Partnereink

Köszönettel tartozunk támogatóinknak, partnereinknek:

A tiszta zöld energiából működtetett légi akadályfényt az ON-AIR KFT biztosította.

Generálási idő: 0.07 másodperc
1,533,874 egyedi látogató